Beszélgetés az ifjúsági irodalom fordításáról.
2023. november 22., szerda 16:30-18:00
A beszélgetést vezeti Nagy Nóra, Rudolf Anna és Sohár Anikó.
Pontos helyszín: PPKE Danubianum, 316-os terem
1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 2.
1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 2.
Manapság, amikor gyakorlatilag állandóan ott az internet a kezünk ügyében és ezért szinte minden információ folyamatosan megszerezhető, ám a 18 éven aluliak hozzáférését bizonyos könyvekhez fóliázással akadályozzák, talán még izgalmasabb kérdés, hogy mitől különleges az ifjúsági irodalom fordítása. Érdemes ezzel foglalkozni? Hát nem minden műfordító saját belátása szerint (a lehető
legjobban) oldja meg ezt a feladatot? Mi mindenre kell odafigyeljen eközben? Egyáltalán, ki a tényleges célközönsége az ifjúsági irodalom fordításának: a könyvet olvasó ifjúság vagy az azt megvásárló szülő, tanító pedagógus, kötelező vagy ajánlott olvasmányként előíró hivatalnok, előállító kiadó, elemző kritikus, tanulmányozó kutató? Azonos-e a fordító és a kiadó megcélozta közönség?
Cenzúráz-e kényszerűségből a fordító vagy a kiadó? Mennyire kell „képben legyen” a fordító az ifjúság által felkapott témákban, a populáris kultúrában? Kell-e ismernie az épp divatos szlengkifejezéseket? Keverheti-e a magyart az angollal, ahogyan az elterjedt a fiatalok köreiben? Káromkodhat-e, s ha igen, van-e ennek határa? Maradtak-e még tabutémák a 21. században? És főleg, kell-e még műfordító a már mindenki számára könnyen elérhető gépi fordítás korában?
legjobban) oldja meg ezt a feladatot? Mi mindenre kell odafigyeljen eközben? Egyáltalán, ki a tényleges célközönsége az ifjúsági irodalom fordításának: a könyvet olvasó ifjúság vagy az azt megvásárló szülő, tanító pedagógus, kötelező vagy ajánlott olvasmányként előíró hivatalnok, előállító kiadó, elemző kritikus, tanulmányozó kutató? Azonos-e a fordító és a kiadó megcélozta közönség?
Cenzúráz-e kényszerűségből a fordító vagy a kiadó? Mennyire kell „képben legyen” a fordító az ifjúság által felkapott témákban, a populáris kultúrában? Kell-e ismernie az épp divatos szlengkifejezéseket? Keverheti-e a magyart az angollal, ahogyan az elterjedt a fiatalok köreiben? Káromkodhat-e, s ha igen, van-e ennek határa? Maradtak-e még tabutémák a 21. században? És főleg, kell-e még műfordító a már mindenki számára könnyen elérhető gépi fordítás korában?
A rendezvény a Budapest 150 – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósul meg, a Magyar Műfordítók Egyesületével együttműködésben.