logo
kontakt / impresszum / honlaptérkép
print nyomtatható változat

Elhunyt Erdős György műfordító

2011. 01. 20 19:40

Vihar Judit visszaemlékezését olvashatják 

Hosszan tartó súlyos betegség után, 66 éves korában elhunyt Erdős György műfordító, akit az olvasó leginkább Murakami Haruki, a világhírű japán író könyveinek műfordítójaként ismerhetett meg. Erdős György, a japán kultúra és irodalom avatott szakértője halálakor Murakami háromkötetes regényén, az 1Q84 címűn dolgozott, melyből az elsőt tudta befejezni.

*

Erdős György 1944-ben született Budapesten, elvégezte az ELTE bölcsészkarát és 1982-ben itt is doktorált. Még egyetemista koromban ismertem meg, könyvtáros volt az ELTE Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszékén. Akkoriban a japán nyelvet is ezen a tanszéken tanították, a japán könyvek is ebben a könyvtárban voltak. Keveset találkoztunk, mert a japán órákat inkább késő este tartották, legtöbbször csak a portás felszólítására mentünk haza, aki már be akarta zárni az épületet. Erdős György mindig készségesen segített a japán könyvek keresésében, úgy tudom, ő is akkor kezdett japán nyelvvel foglalkozni.

1989-től Japánban élt, ahol először a japán televíziónál dolgozott, mint kelet-közép-európai szakértő, majd 1998-tól a tokiói turisztikai külképviselet vezetőjeként a két ország közötti kulturális és turisztikai kapcsolatokért felelt. Mint műfordító eleinte a Galaktika című folyóiratban több tudományos-fantasztikus elbeszélést fordított, 1985-ben egy egész japán számot a japán sci-fi irodalomnak szentelt. Nacume Szószeki: Macska vagyok című regényét Erdős fordításában 1988-ban adta ki az Európa kiadó. 1989-ben általa jutott el a magyar olvasóhoz Misima Jukio: Aranytemplom című műve, amelyben a kiotói világhírű buddhista templom tör-ténetét örökíti meg az író. 2005-ben Erdős részt vett egy nemzetközi szimpóziumon Tokió-ban, ahol Murakami Haruki fordítói találkoztak. 2005 óta a Geopen Kiadónál vállalta Murakami Haruki életművének magyarra ültetését. Ebben oroszlánrésze volt Erdősnek, aki a népszerű japán író számos regényét ültette át magyarra, így többek között a Világvége és a keményre főtt csodaország, Kafka a tengerparton, Tánc, tánc, tánc, Birkakergető nagy kaland.

2009. nevezetes év volt Magyarországon a japán és a magyar nép történetében. Ekkor ünnepeltük a két ország kapcsolatfelvételének 140. és újra felvételének 50. évfordulóját. Ebben az évben a Prae című folyóirat japán számot adott ki, melyben Erdős György cikke is megjelent Japán irodalom Magyarországon 1990-től címmel. Ennek kapcsán a folyóirat munkatársai a Műcsarnokban találkozót rendeztek.

http://kultura.hu/main.php?folderID=1301&articleID=289801&ctag=articlelist&iid=1

Kováts Dániel szerkesztő kérdéseire Erdős György így válaszolt: a fordításban megjelenő japán szépirodalom magyarországi bemutatása nem volt könnyű feladat, mert a kilencvenes évektől „egy rémes sötét árnyék borult a japán irodalom magyarországi megjelenésére, amit mangának és animének hívnak”. A kilencvenes évektől a döntő irodalom már nem a klasszikus vagy a modern japán irodalom, hanem ezek a különös műalkotások voltak. Erdős György a magyarországi könyvkiadókról szólva elmondta: amikor egy kiadónak kedve támad egy-egy divatos név hallatán, hogy lefordítsa a műveiket, akkor éjt nappallá téve dolgozni kell. Régebben a fordító javasolt a kiadónak munkákat, ma már a divat javasolja a kiadóknak a megrendelést, és a fordítók ennek megfelelően kell, hogy dolgozzanak.

Talán akkor voltam vele együtt hosszabban utoljára.

Budapest, 2011. január 18.
Vihar Judit

 

 

FÓRUM
Fordítás
Janos Szabo | 2020. 04. 19
Angol fordítót keresek
Estélyi-Tala Nóra | 2020. 03. 05